Aktuális események

Cs dec. 12 @20:30 - 09:30 Tüske uszoda
Edzés
V dec. 15 @17:00 - Kőér utca
Bajnoki forduló
H dec. 16 @20:30 - 09:30 Tüske uszoda
Edzés

Eseménynaptár

december 2019
H K SZ CS P SZ V
25 26 27 28 29 30 1
2 3 4 5 6 7 8
9 10 11 12 13 14 15
16 17 18 19 20 21 22
23 24 25 26 27 28 29
30 31 1 2 3 4 5

Bejelentkezés



Szavazás

Honlap megítélése
 

Ki olvas minket?

Oldalainkat 76 vendég böngészi


Designed by:

Az egyesület története PDF Nyomtatás E-mail

Egyszer valaki azt kérdezte Tőlük: "És ezt Ti élvezitek?" A válasz közfelkiáltással: IGEN! Na de kezdjük az elején, hiszen már van mire visszatekinteni.

História, avagy vízilabda a Raiffeisen Bankban

Történetünk a 2000-es évek elejére nyúlik vissza. A Raiffeisen Bankban szokás volt akkoriban, hogy minden évben a dolgozók és családtagjai részére Raiffeisen ViaDal néven sportnapot szervezett a Bank. Az egyik ilyen sportnap előtt Rosta Enikő kolléganőnk megkérdezte a szervezőket, hogy milyen sportágak közül lehet válogatni, mert szeretné férjét is elhozni a sportnapra.

Enikő férjéről Rosta Péterről tudni kell, hogy OBI-es vízilabda játékos volt a Vasasban és tagja volt az 1989-es bajnokcsapatnak, amely akkor olyan játékosokkal volt tele, mint pl. Kósz Zoltán, Mészáros Csaba, Nemes Gábor, Petőváry Zsolt, Roman Polacik, Tóth Frank.

Szóval Péternek sportágat kellett találni és mivel a vizes sportok között csak az úszás volt akkoriban a listán, így némi szervezőmunkával gyorsan felkerült a vízilabda is. És nem kellett csalódnunk. Sok, lelkes amatőr és néhány vízilabdás múlttal rendelkező budapesti és vidéki kolléga alkotta akkoriban a 3-4 csapatos (!) mezőnyt. Komolyra a 2004-es, nyári, Kőér utcai ViaDal után fordult a dolog. Az egésznapos játék és élmény után néhány játékos fejéből jogosan talált kipattanni az ötlet, hogy "namár most ha ennyire jól éreztük magunkat, miért ne legyen folytatás, miért ne lehetne egy saját vízilabda csapatunk?" Vagyis gyorsan kiderült, hogy nem élet az élet Raiffeisen Vízilabda Sportegyesület nélkül!

Tehát megalakult a csapat, 18, jobbára raiffeisenes, de legrosszabb esetben is ex-raiffeisenes önzetlen vízipóló-imádó taggal, akik közül mindössze négyen rendelkeztek némi vízilabdás múlttal. A többiek csak felnőtt fejjel, pusztán hobbiból és lelkesedésből kerültek közelebb ehhez a játékhoz és lettek tagjai a csapatnak, bár azért közöttük is akadt volt sportoló aki korábban más sportágakban (pl. úszás, triatlon, gerelyhajítás, baseball, öttusa, kézilabda) bizonyította rátermettségét.

Egyesület alapítás és megmérettetés

A csapat megkezdte az edzéseket a Szőnyi úti uszoda kapu mögötti részén. Kb. fél év gyakorlás után a fiúk gondoltak egy nagyot. Aki került már közelebb a sporthoz, viszonylag hamar átérzi, hogy öncélúan, kizárólag a játék szépségéért edzegetni sem nem túl szórakoztató, sem nem túl izgalmas. Aki került már közelebb a sporthoz, az azt is könnyen belátja, hogy aki sportol, az versenyezni akar és megmérettetni vágyik. Igen, pontosan így történt meg ez velünk is. A csapattanács úgy  döntött, hogy kezdésként elindulunk a Budapesti Vízilabda Szövetség által szervezett Téli Kupán és ha  ez a torna nem veszi el a kedvünket a továbbiaktól, akkor megpróbálkozunk a Budapest Bajnoksággal is.

Ehhez viszont a baráti társaságból hivatalosan is egyesületté kellett átalakulnunk.  Az egyesület névválasztása nem volt nehéz, ez adódott a gyökerekből, igaz ehhez engedélyt kellett kérnünk a Bank vezetésétől is (a jóváhagyásért köszönet Felcsúti Péter úrnak, az akkori vezérigazgatónak!).   Az adminisztrációt követően, 2005 elején hivatalosan is megalakult a Raiffeisen Vízilabda Sport Egyesület (RVSE), és ha már van egyesület, akkor szükségünk volt egy profi edzőre is, aki felkészíti a csapatot a Kupára és lehetőleg a további bajnoki szereplésekre is. Hosszas keresgélés és tárgyalások után Biltsik János (Janó) vállalta el kizárólag a Kupa idejére az edző hálátlán szerepét.

Thumbnail
A Téli Kupa csapata jobbról balra sapkaszám szerinti sorrendben: Tóth Kecskés László, Tüske Gábor, Gálik János, Ötvös Mihály, Győri Péter, Bőczén Patrik, Szóráth Szilárd, Wohner Ferenc, Fridrich Gábor, Kövér László, Guruz Zoltán, Pécs Márton, Mináry Bence. A képről hiányzik: Csányi István, Klementisz Gábor, Szabó Pérer dr., Szabó Árpád és Tenke Gábor

 

Hogy rögös lesz, azt mindenki sejtette és vállalta. Ez azonban a tényeket tekintve cseppet sem volt meglepõ, hiszen egy frissen alakult amatőr csapatról volt szó, a "konkurencia" pedig csupa visszavonult, iskolázott (például válogatott), vagy reményteli ifjú játékosokból állt. A Téli Kupa kudarca nem gátolt meg bennünket abban, hogy 2005 őszén elkezdjük hivatalos első bajnoki szezonunkat a Budapest Bajnokságban, immáron új edzővel, Pázmányi Gáborral, aki mellettünk párhuzamosan a MAFC csapatát is edzette. Érdekesek voltak akkortájt a MAFC-RVSE, RVSE-MAFC  bajnoki mérkőzések.

Az első évad mondhatni nem bővelkedett lélekemelő és önbizalomnövelő eredményekben, ami konkrétan annyit jelent, hogy az RVSE, fájdalom, de nem tudott győzelmet aratni.

A folytatás és a jelen

A 2005/2006-os bajnokságot követően kezdett kicserélődni a csapat egy része (a kezdeti 18 főből mára 6-an maradtak az ős Rafisok közül), néhányan úgy gondolták, hogy amatőrként,  30-hoz közeledve már nem biztos, hogy olyan szintre tudnak fejlődni, hogy méltó ellenfelei legyenek a többi csapat játékosainak, ezért abbahagyták a játékot, volt aki külföldre ment dolgozni és volt aki érthető okokból a családot, a családalapítást tartotta fontosabbnak. Új trénert is keresnünk kellett, mert az egy edző, két csapat felállás valljuk be nem jött be igazán.

A következő, 2006/2007-es  szezonban visszatért hozzánk immáron játékos-edzőként Biltsik Janó, aki 2013 decemberéig vállán vitte a csapatot. Janó után, szintén játékos-edzőként Plesztovits Pisti, majd Fazekas Marci vette át a csapatot. Az elmúlt években több játékost is kipróbáltunk a távozók helyére, volt aki csak pár mérkőzést, volt aki  fél, vagy egy egész szezont töltött nálunk és van olyan is aki itt maradt, végleg beépült a csapatba.  A jelenlegi 16-18 fős keretből, 12-13 játékos már több, mint 3-9 éve játszik együtt, ami az eredményeink folyamatos javulásában, a fejlődésben is nyomonkövethető.  Mostanában a Bajnokságban igen sok szoros mérkőzést játszunk, és már mérkőzéseket is nyerünk. Most már nem legyintenek ránk a csapatok, mint korábban, méltó ellenfelei vagyunk bárkinek. Reméljük ez a jövőben is így lesz!